Visszaélés-bejelentés: Amikor a titkok nem maradnak titkok
A visszaélés-bejelentés nem más, mint az igazság előszele, egy modern kori hőstett, amelynek főszereplője az az ember, aki nem bírja nézni, hogy valaki suttyomban turkál a kekszes dobozban. Persze, a valóság ennél összetettebb. Az élet tele van olyan helyzetekkel, amikor az ember dilemmába kerül: szóljon, vagy maradjon csendben? Mert hát könnyű azt mondani, hogy „hát én ezt nem nézem tétlenül!”, de amikor a főnök gyanúsan sok céges golyóstollat tüntet el a zakójában, azért az ember kétszer is meggondolja, hogy jelentse-e.
A modern világban azonban a visszaélés-bejelentés egyre fontosabb szerepet kap, hiszen minden cég és intézmény célja, hogy ne legyen belőle krimibe illő történet. Senki sem akarja, hogy a pénzügyi osztályon valaki magánbankot üzemeltessen, vagy hogy a raktárkészletből eltűnjenek az irodaszékek. A kérdés persze az, hogy hogyan lehet úgy bejelenteni valamit, hogy az ember ne érezze magát egy kétes bűnügyi film mellékszereplőjének. Nos, pontosan erre valók azok a rendszerek, amelyek lehetővé teszik a panaszbejelentés megfelelő módját, sőt, ha minden jól megy, akkor még a bejelentővédelmi szolgáltatás is biztosított, hogy ne egyedül kelljen szembenézni a következményekkel.
Elképzeltél már egy világot, ahol senki sem lopja el a céges tűzőgépet? Vagy ahol mindenki pontosan annyi munkát végez, amennyi a szerződésében van? Hát persze, hogy nem! A valóság nem egy utópisztikus álom, hanem egy olyan terep, ahol néha bizony a dolgok félrecsúsznak. És amikor ez megtörténik, akkor ott a lehetőség a visszaélés-bejelentés használatára.
Az ember persze sokszor ódzkodik ettől. Fél, hogy „besúgónak” titulálják, vagy hogy a bejelentése után rejtélyes módon elfogy a kávé a konyhából, amikor ő jön kávézni. De az igazság az, hogy ha senki sem szólal meg, akkor az ügyek csak még rosszabbá válnak. Egy kis szabályszegés idővel lavinává nő, és mielőtt észbe kapnánk, a cég teljes papírkészlete egy magánpapírrepülő-építő klub kezében landol.
A panaszbejelentés lehetősége tehát nem egy gonosz csapda, hanem egy eszköz. Egy olyan mód, amellyel az emberek biztosíthatják, hogy a közösség, amelyben dolgoznak, tisztességes és fenntartható maradjon. Senki sem szeretne egy olyan munkahelyen dolgozni, ahol minden reggel azzal kell kezdeni, hogy ellenőrizzük, még megvan-e az asztalunk.
És hogy mi van azokkal, akik kiállnak az igazságért? Hála a bejelentővédelmi szolgáltatás lehetőségeinek, manapság már nem kell álruhában járniuk, és nem kell attól tartaniuk, hogy valaki titokban kicseréli a teafilterüket. A világ változik, és ha minden jól megy, egyszer eljön az a nap, amikor a visszaélés-bejelentés nem lesz más, mint egy távoli emlék egy olyan korszakból, amikor a céges csokikészlet nem volt biztonságban.
